2010. december 23., csütörtök

Betlehemezés 2010

Ez év karácsonyának hajnalán is elindultunk betlehemezni a város különböző pontjaira. Négy csoport indult útra, közel 30 helyre jutottunk el - idősekhez, betegekhez -, de még nyitva lévő üzletekbe is. Hiszünk abban, hogy ez a "régimódi műfaj" szeretetet, könnyeket, meghatottságot és karácsonyi örömet hozhat minden ember szívébe. Mi mindenképpen ezt éltük át, és újra sajnáltuk, hogy nem százan indultunk útnak, mert akkor annyival többekhez juthatott volna el a "betlehemes" örömhír.
Jövőre újra jövünk...

Karácsonyi koncert a Pilisi Evangélikus Gyülekezetben

December 22-e estéjén, 2 nappal Szenteste előtt, a Pilisi Zeneiskola diákjai és a Pilisi Zenész Egylet adott koncertet a szülőknek és minden érdeklődőnek. A gyönyörű koncert nagyon sokat adott lelkiekben is ahhoz, hogy a karácsonyi készülődésünk ne csupán a külsőségekről szóljon, hanem lelki tartalmat, lelki emelkedettséget is tartalmazzon. Hallottunk kicsiket zenélni, és hallottunk "profi" fiatalokat és felnőtteket. 
A koncertet megelőzően Szabó Márton polgármester hozta el a "betlehemi lángot" a pilisi keresztyén felekezetnek, hogy karácsonykor a templomokban az a fény világítson, amit Betlehemből, a Születés Templomából hoztak el Európába is. Polgármester úr Gödöllőről hozta el nekünk a lángot, és adta át a keresztyén felekezetek lelkipásztorainak, ill. vezetőinek.

2010. december 21., kedd

A karácsonyi cipősdobozok "sorsa"

A mai napon elérték céljukat a cipősdobozok... A végső eredmény kb. 100 doboz, amelyek szortírozva várták a pilisi Gubányi Károly Általános Iskola tornatermében, hogy ajándékként kapják rászoruló gyermekek. A Gyermekjóléti Szolgálat éjt-nappallá téve csomagolta még a dobozokat, válogatta a játékokat, telefonálta végig a családokat, hogy jöjjenek, mert van ajándék, újra lesz közös karácsonya sok-sok rászoruló gyermeknek!
A tornatermet gyermekek zaja töltötte be, volt evangéliumi történet, keresztyén karácsonyi gyermekdalok, sőt még a Mikulás is ellátogatott a gyermekekhez. Egy biztos, ez a mai délután nem a kérdések és fenntartások délutánja volt. Ezek az ajándékok kell, hogy méricskélő és számító gondolatok nélkül jussanak el olyan gyermekekhez, akiknek a karácsonyi ajándékokról talán pont ez a délután fog az eszükbe jutni. 
A Pilisi Evangélikus Gyülekezet egy piciny, apró lépést próbált tenni 2010 karácsonyán, hogy megvalósuljon tetteinkben is az a szeretet, ami karácsony feltételekhez és fenntartásokhoz nem fűződő, őszinte szeretete. Mit is mondhatnánk még: a kis Jézus is feltételek nélkül jött ebbe a világba...


(fotók: Krámer György, Gajdosné Nagy Tímea)

2010. december 17., péntek

M.Is.K.A. koncert és a karácsonyi cipősdobozok

Csadó Balázs (M.Is.K.A. együttes) ötlete volt a karácsonyi cipősdoboz gyűjtés rászoruló gyermekek részére. A pilisi evangélikus ifi megvalósította ezt az ötletet, mégpedig úgy, hogy a gyűjtés egy M.Is.K.A. koncerttel ünnepeltük meg! 86 karácsonyi cipősdoboz gyűlt össze, amiket a konfisok, ifisek, családok és Bibliaórások hoztak, és Pilis város önkormányzatának Gyermekjóléti Szolgálatán keresztül juttatunk majd el pilisi gyerekeknek.
A koncert fantasztikusan sikerült, igazi fiatalos, karácsonyi hangulat vette kezdetét péntek este a gyülekezeti teremben. Több mint 50-en gyűltünk össze, és fiatal családosok is csatlakoztak hozzánk! Mindenkinek nagyon köszönjük az adományokat, olyan jó volt megtapasztalni, hogy milyen szívesen adnak emberek és éreznek együtt olyanokkal, akiknek szükségük lehet a mi segítségünkre is. Bárcsak ezt az adakozást, a javaink igazságosabb szétosztását gyakrabban meg tudnánk élni.
Az estén nagyon sok fotó készült, ezeket egy diavetítésben itt mindenki megtekintheti. Majdnem 300 db fotó van, ezért ha valaki böngészni szeretné még őket, érdemes a fotókra kattintani, mert egy picasa albumban is megtekinthetőek!
Köszönjük az estét Csadó Balázsnak és együttesének; Jagyugya Eriknek, aki a szervezésben és hangosításban segített; Keveházi D. Sámuelnek a gitározásért; Galbács Adrinak, aki díszített és a teaházat szervezte; Czombos Dórinak, aki a facebook-on hirdette az alkalmat, Horváth Nórinak, aki fotózott; Török Anettnek és Lázárné Tóth Szilvinek a lebonyolításért, és mindenkinek, aki itt volt, cipősdobozt készített és jól érezte magát :-)
Adjon mindannyiunknak az Úr békés, áldott karácsonyt, amelyben valóban Jézus megszületését és a szívünkben is megszülető szeretetet ünnepelhetjük!

2010. december 12., vasárnap

Karácsony előtti táncbemutató

Már-már hagyománnyá válik gyülekezetünkben a karácsony előtti tánciskolás bemutató. A szépen feldíszített teremben 4 csoportnyi táncos mutatta be az elmúlt félév során megtanultakat. Igazán büszkék lehetünk a gyermekekre, fiatalokra és a felnőttekre is! 
(A diavetítés nem teljes, örömmel vesszük, ha a haladó és versenyző táncosokról is kapunk képeket, feltesszük azokat is szívesen ide a blogra!)

Karácsonyi gyermekdélután - tánccal és mesével

Ádvent 3. vasárnapjának délutánján már karácsonyi hangulatban gyülekeztek az Iciri-piciri néptánccsoport tagjai és a hittanosok, szülők és érdeklődők. Először Pintérné Klein Zsuzsanna néptáncoktató-pedagógus vezetésével a gyermekek néptánc-műsorát nézhettük meg. A program folytatása "mesésnek" bizonyult. Zalka Csenge mesemondó repített el gyermekeket és felnőtteket is a mesék világába, hogy a télről, a hóról, a háromkirályokról és a pásztorokról meséket hallgassunk. 
Bízunk benne, hogy a néptánc és a mese is segít majd abban, hogy az ünnep lényegére rátaláljunk és áldott karácsonyi ünnepünk lehessen!




2010. december 5., vasárnap

Ádvent 2 . vasárnapja a gyülekezetben

Ádvent 2. vasárnapja minden évben valamilyen különleges ünnepet tartogat a pilisi evangélikus számára. Ebben az évben dr. Varga Gyöngyi teológiai tanár vezetésével teológusok 4 fős csoportja látogatott el a gyülekezetbe. Részt vettek a délelőtti istentiszteleten, majd a délutáni ádventi idősek szeretetvendégségén is szolgáltak igével, verssel, énekkel. Reméljük, jól érezték magukat közöttünk. A fotókat Keveházi D. Sámuelnek köszönhetjük, aki "művészi" módon fotózta végig a napot.

Áldott ádventi készülődést kívánunk Mindenkinek!



2010. december 3., péntek

Kolozsvári fotóalbum

A kapcsolatépítés adventje


Kolozsvár egyik gyönyörű belső udvarában kellemes hangulatú alkalmak sorozata nyitotta meg az idei adventi időszakot. 2010. november 27-28-án a kolozsvári evangélikus-lutheránus egyházközség advent kezdő hétvégére hívta a gyülekezetet és a város lakóit. A hétvége csúcspontja a felemelő istentisztelet után az adventi vásár volt, ahol közel 300 látogató fordult meg. Az evangélikus templomban és udvarán zajló programokra a házi gyülekezet ezennel két csoportot is vendégül látott. A Budapest közelében fekvő Pilis városi evangélikus testvérgyülekezet vezetősége és a brassói ifjúság 45 fős csoportja, lelkészükkel együtt látogattak el ezen a hétvégén a kincses városba. Az idei adventben megszületett a pilisi gyülekezettel való testvérkapcsolat, a brassói evangélikus fiatalok kapcsolatba kerültek a kolozsvári gyülekezettel, valamint a Collegium Lutheranicum-al, és ezen cseperedő kapcsolatokon túl kezdetét vette az adventi felkészülési is, amely Istennel való kapcsolatunk helyreállítását, megerősítését célozza meg.
Advent előesti ifjúsági vesperával indult az ünnepségsorozat. Koszta István brassói evangélikus lelkész végezte az igehirdetés szolgálatát, Boldizsár Beáta kolozsvári lelkészjelölt pedig gyönyörű hangon vezette az ősi vespera liturgiáját. Az este folyamán sor került a brassói ifjúság keretében működő színjátszótársulat előadására. Karinthy Frigyes Visszakérem az iskolapénzt című darabját színjátszói tehetséget eláruló ügyességgel mutatták be a fiatalok. Mindenki nevetésbe tört ki a jellegzetes karinthys poénok hallatán. Az este jó hangulatú közös vacsorával záródott.
Advent első vasárnapjának istentisztelete a kapcsolatépítésnek felemelő alkalma volt. A magyar-német nyelvű istentiszteleten Pángyánszky Ágnes, pilisi evangélikus lelkésznő hirdette Isten igéjét, a liturgia szolgálatát pedig Koszta István és Kalit Eszter, kolozsvári lelkészjelölt végezték. Vendégünk lehetett Szilágyi Mátyás főkonzul és László Attila alpolgármester is.
Az igehirdetésben elhangzott, hogy az adventi időszakban az ajándékok beszerzésénél és az elengedhetetlen otthoni készülődéseknél sokkal fontosabb Istennel való kapcsolatunk prioritásba helyezése. Ha Istennel fenntartjuk és ápoljuk kapcsolatunkat, akkor valóban átélhetjük karácsonykor azt a békességet, szeretetet, megajándékozott örömet, amire vágyunk. Ha az isteni megbocsátást elfogadjuk, csak akkor tudunk majd családunkban, közösségeinkben meggyógyult és szeretetteljes kapcsolatokat megélni. Örömteli karácsonyunk csak megbékélt közösségben lehet. Istentisztelete után jó hangulatú ádventi vásárra került sor az evangélikus-lutheránus egyházközség udvarán. A sokadalomban tizenegy árus bocsátotta áruba portékáit. Közöttük voltak a hetek óta készülődő vallásórás gyerekek, a Collegium Lutheranicum ifjúsága, a Méltó élet egyesület fogyatékkal élők csoportja, az óvodások és a Báthory-s kisegítő osztály kézműves munkái. Minden látogató forralt borral és finom kolbásszal csillapíthatta a lelkiek után a test éhségét is. A délutáni angol nyelvű istentisztelet igehirdetési szolgálatát Török Anett pilisi beosztott lelkész végezte.
Karácsonyra készülődve elengedhetetlen a kapcsolatokban megélt szeretet megtapasztalása és táplálása. Elsődlegesen Istennel való kapcsolatunkra fontos időt szánni ebben az időszakban, hiszen ezáltal lehet kiegyensúlyozott kapcsolatunk önmagunkkal és embertársainkkal is. A pilisi gyülekezettel kialakuló testvérgyülekezeti viszony is az egymást gazdagító szeretet úttörője lehet.

 Kalit Eszter

2010. november 30., kedd

Felhívás Karácsonyi Cipősdoboz akcióra!







































Kattints a képre és olvasd el nagyban is!

Ádventi családos kézműves délután

Ádvent 1. vasárnapjának délutánján hittanosok apraja-nagyja gyülekezett össze Ocztos István kiállításának megtekintésére és ádventi kézműveskedésre. Hitoktatóink és ifiseink egy bábjátékkal és énektanítással kedveskedtek a gyermekeknek, majd különböző csoportokban színezni, rajzolni, kézműveskedni lehetett. A nagy csapat lelkesen futott egyik asztaltól a másikig, hogy minden ajándékot elkészíthessenek. 
Reméljük, hogy mindenki nagyon jól érezte magát! Köszönetet mondunk a gyermekek és családjaik nevében minden szervezőnek, hogy ilyen ügyesen és lelkesen megszervezték ezt a délután!

2010. november 14., vasárnap

Befogadó Buli konfisoknak és ifiseknek

Már évek óta "hagyományos" őszi program az új konfirmandusok Befogadó Bulija (BB), amit a nagyobb ifjúságok tagjai szerveznek a konfisok számára. Mindig valamilyen aktuális ötlet alapján születik meg az est programja. Ebben az évben az X-Faktor adta az ötletet a jelenetek, énekek és táncok vicces előadásához, amit természetesen mentorok zsüriztek. Reméljük, hogy az új konfisok és az ifisek is jól érezték magukat, folytatás majd az előszilveszteri bulin...
Addig is jó képnézegetést mind a 110 képhez, amelyek egy Picasa albumban is megtekinthetőek!

2010. november 8., hétfő

Ifi óra az őszi szünetben

Péntek esti emlékek - ifi az eddigi életútról, jövőbeni célokról, célkitűzésekről. Gyertyás áhítat, fiúk a baba-mama szobában építenek, Zsófi fotói ...





2010. november 1., hétfő

Halottak Napja 2010

"Most hát
boríts be minket, Istenünk, reményruhába
őrizz az úton, és taníts szeretetedből szeretni
legyen életünk a halálból életre támadás példázatává
és minden értelmet meghaladó békességed
amely
mélyebb kétségeinknél

erősebb hitünknél

határtalanabb reménységünknél

őrizze meg szívünket bátor bizalomban

gondolatainkat őszinte nyitottságban
tetteinket igaz mozdulatokban
életünket, egész valónkat

Krisztus Jézusban
az értünk jött kegyelemben."


(részlet, Varga Gyöngyi: Áldáskönyv, Luther Kiadó 2009)


Felém fordította fülét, ezért őt hívom segítségül, amíg csak élek.  Körülfontak a halál kötelei, a sírtól való rettegés fogott el engem, nyomorúságban és bánatban vagyok.  De az ÚR nevét hívom segítségül: Ó URam, mentsd meg életemet!  Kegyelmes és igazságos az ÚR, irgalmas a mi Istenünk  Légy újból nyugodt, lelkem, mert jól bánt veled az ÚR!  Megmentettél engem a haláltól, szememet a könnyhullatástól, lábamat az elbukástól,  az ÚR színe előtt járhatok az élők földjén. (Zsolt 116)

Kedves Emlékező és Gyászoló Testvéreim!
Zsoltárok és versek kísérik ezt a borongós, halottainkra emlékező napot. Az emberi lélek leginkább versben, énekben tudja kifejezni azt, amit érez, ami örömet vagy bánatot jelent a számára. Olyan jó ezekben a versekben visszahallani mindazt, ami most bennünk is emlékként, fájdalomként kavarog.
Ezeknek a költői verssoroknak a hatására azonban hirtelen élessé válik minden, ami az életünkkel kapcsolatos. Mintha egy homályos fénykép elmosódott kontúrjai egyszerre csak tisztán kivehetővé válnának. Itt, a szabad ég alatt hit és reménység, szeretet és emlékezés egyszeriben pengeéles kérdésekké válnak.
Miben hiszünk? Miben reménykedünk?
Azonosulni tudunk-e a zsoltárversek írójával, aki őszintén megvallja, hogy bizony volt úgy, hogy körülfonták a halál kötelei, és rettegett a sírtól, nyomorúság és bánat volt az osztályrésze. Vajon nem ilyen tapasztalatok alakítják az életünket? Hányszor dermedt meg a szívünk, amikor szerettünket kellett elengednünk az életből a halálba? Hányszor rettegtünk attól, hogy milyen lehet a koporsója mellett megállni? Hányszor jöttünk ki a temetőbe valamilyen furcsa, emberfeletti reménységgel a sírjához, hogy hátha újra találkozunk vele?
Az emberi életnek ebben a gigászi küzdelmében egy megoldás, egy kiút van, amit a zsoltáros is megtalál: hívd bánatodban és rettegésedben segítségül az Úr nevét! Az életet, és a halált is, tedd le az Isten kezébe, és mert bízni és reménykedni abban, hogy Isten nem hagyja életünket a halál rabságában.
A sírok mellett is halált legyőző reménységünk, hogy Jézus Krisztusban Isten megmenti életünket a haláltól, szemünket a könnyhullatástól, lábunkat az elbukástól. A meggyújtott gyertyák fénye emlékeztessenek ma bennünket a győzelemre, a reménységre, Isten halált legyőző szeretetére. Van-e szebb és nagyobb reménység annál, mint hogy szeretteinket és saját életünket is biztonságban tudhatjuk, a mindenható Isten kezében…
Ámen.

2010. október 20., szerda

AJÁNLÓ

Október 24-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a délelőtti istentiszteleten D. Keveházi László, gyülekezetünk nyugalmazott lelkésze tartja az istentiszteletet! Mindenkit szeretettel hívunk és várunk!





Október 28-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor a Betlehem baba-mama klub keretein belül Majoros Ildikó könyvbemutatójára kerül sor. Ildikó könyve most jelent meg, a meddőség és gyermekvállalás nehézségeiről és kihívásairól szól.
Kedves anyukák, babák és gyermekek, várunk benneteket szeretettel!

2010. október 18., hétfő

Gyülekezeti adomány az iszap-károsultak javára

Az október 17-i termésért való hálaadó istentiszteleten gyűjtést hirdettünk meg az iszap-károsultak javára. 

Az istentiszteleti közösség 152 000 Ft adományt tett a perselybe!

Isten áldását kívánjuk az adakozók életére, az adomány útjára és a bajba jutott emberek életének és helyzetének mielőbbi rendeződésére!

Erős Vár a mi Istenünk!

2010. október 17., vasárnap

Őszi hálaadó gyülekezeti nap

2010. október 17. Termésért való hálaadás, úrvacsora, nyugdíjas klubok, Pipacs Vadászkürt Együttes, gyülekezeti nap, ebéd, szeretetvendégség. Még ezek a szavak is alig tudják visszaadni azt az örömet, amit ma mindazok átélhettek, akik részt vettek gyülekezeti napunkon. Ilyen nagyszabású egész napos programot már régen szerveztünk, viszont ma elemi erővel éreztük, hogy micsoda lehetőség, mennyi energia, mennyi tenni akarás van az emberekben. Tudtunk együtt imádkozni az idősekért, tudtunk együtt adakozni az iszap-katasztrófa áldozatainak, tudtunk együtt terített asztalnál ebédelni és visszaemlékezni a júniusi kontiolahti testvérgyülekezeti útra. Bízunk abban, hogy lesz folytatás, és ez az öröm sokáig elkísér még bennünket...

2010. október 11., hétfő

Ki az, aki segíteni tud? - Török Anett igehirdetése


2010.10.10. Szentháromság ünnepe utáni 19. vasárnap
Textus: Mt 12,9-14

Keresztény Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Amikor az ember vonattal felmegy Budapestre, az ablakon kibámulva számtalan olyan falat, épületet lát, amelynek az oldalára különböző graffitik vannak felfestve. Talán vannak közöttünk olyanok, akik láttak már olyan graffitit, amelynek szövege az volt: „Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni!” Ez az egyetlen egy mondat tökéletesen jellemzi a mai kort. Állandó pörgés, rohanás jellemzi világunkat. Az embernek már nem adatik meg, hogy egyszerre csak egy dologra figyeljen, hanem figyelme ki kell, hogy terjedjen számtalan helyzetre, információra. Ha az ember utazik, reklámok hadával szembesül, melyek eszébe juttatják a felvett hitel terhét, az iskolakezdés anyagi nehézségeit, az ország politikai problémáit, a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Amikor az ember várakozik a metróra, már napra kész lehet a hírek tekintetében, hiszen kivetítőn adják le a várakozóknak a legfrissebb hazai és külföldi híreket.
Az internet a másik nagy forrásunk, ahonnan könnyedén értesülhetünk a világban történő eseményekről, a legújabb sztárpletykákról, divatról. Az embernek ki sem kell mozdulnia a négy fal közül, mégis tökéletesen tájékozott lehet. Nincs szükségünk a másikra, nincs szükségünk segítségre. Mi magunk is, akár otthonról is rendezni tudjuk bankügyeinket, tanulmányainkat, sőt a bevásárlásunkat is. Ha valaki pedig mégis kilép otthonából, akkor ott van a mobiltelefon, amelyen keresztül folyamatosan tarthatja a kapcsolatot az ország, sőt a világ bármely pontjával.
Fontos a jelenlét, mert ha egy időre kikapcsolunk, vagy csak lelassulunk, már nem tudunk lépést tartani a körülöttünk folyó dolgokkal.

2010. október 4., hétfő

Jézus imádsága - Lázárné Tóth Szilvia igehirdetése

Jézus, közvetlenül azelőtt, hogy Júdás árulásának a segítségével elfogták, imádkozott az Atyához. Először önmagáért könyörgött, hogy az Atya dicsőítse meg Őt, aztán tanítványiért, majd az egyházért. Hallgassa meg a gyülekezet ennek az imádságnak egy részletét, amelyet egyházunk a mai vasárnapra az igehirdetés alapjául elrendelt.
"De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem; hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem. Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk: én őbennük és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél." "Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már a világ kezdete előtt. Igazságos Atyám, a világ nem ismert meg téged, de én megismertelek, és ők is felismerték, hogy te küldtél el engem. És megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük."
 Jn 17,20-26 

 Keresztény Gyülekezet, Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Amikor középső öcsém 4 évvel ezelőtt középiskolába ment és kollégista lett, hónapokon keresztül szenvedett. Négyen voltak egy szobában és az egyik szobatársa a kollégium „réme” lett. Ez a fiú, a kollégium „réme” verbálisan és fizikailag is agresszív volt, minden kudarcát és boldogtalanságát a szobatársain és az osztálytársain torolta meg. Az én öcsém akkoriban még igen jámbor és jószívű gyerek volt, nem ártott ő senkinek.  Nem félt a verekedéstől, a másik két fiútestvéremnek köszönhetően, mégsem akart senkivel harcolni vagy kiabálni, inkább tűrt.
            De naponta felhívta az Anyukánkat, sokszor engem is, de aztán mégis csak szomorúan hallgatott a telefonban. Néha, amikor már kibukott belőle a kétségbeesés, küldött egy üzenetet, hogy ő már nem bírja tovább, átmegy egy másik iskolába. Majd megszakadt a szívem érte. Mindig, amikor ezeket az üzeneteket megkaptam, nem tudtam mást tenni, mint könyörögni. Mert az ilyen helyzetekben az ember önkéntelenül megtanulja, hogyan kell térdre borulni és esedezni azért, akit annyira szeret.
            Döbbenetes dolog, hogy Jézus is ezt tette értünk. Ő is könyörgött értünk a Gecsemáné kertben. Imádkozott mindazokért, akik hisznek az evangéliumban, minden kor hívőiért, értünk is.

A III. Gerje-menti Vadásznap ökumenikus liturgiája és igehirdetése

AZ ÖKUMENIKUS ÁHÍTAT LITURGIÁJA ÉS IGEHIRDETÉSE

Örökkévaló Isten!
Köszönjük a teremtettség szépségét,
A titkot, mely minden ismeretet felülmúl.
Köszönjük a földet, a vizet, a napot és a szelet,
Minden teremtményt és embert, nemzetet és kultúrát.
Taníts minket – akik itt együtt vagyunk – bevallani,
Hogy sokszor hibákat követünk el az élet ajándékával szemben.
Adj erőt, amikor láthatóvá akarjuk tenni, hogy
A föld és minden, ami rajta van,
Hozzád tartozik.
Vezess minket, amikor megemlékezünk szövetségedről,
És eszerint akarunk élni. Ámen.

1Móz 1,26
Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön.

Kedves Vendégek, kedves keresztyén testvéreim!

Bizonyára minden magát komolyan vadásznak mondó vadász tisztában van vele, - mi vendégek pedig itt csak rácsodálkozunk erre -, hogy a vadászat mennyire közel van az ember teremtettségéhez, ahhoz az isteni szent akarathoz, amely létrehozta ezt a világot, amelyben élünk. Az előbb a Teremtéstörténetből olvastam fel azt a részt, amiben Isten bennünket embereket is megteremtett. Az ember lett a teremtés csúcsa, férfiként és nőként a teremtés koronája. Uralkodó pozíció ez – ahogy az ige is mondja. Uralkodhatunk a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön.
De vajon megfelelően, jól értelmezzük-e ezt az uralkodást, ez a kiemelt, vezető pozíciót, amelybe az Isten bennünket belehelyezett? Egy nagyon kedves vadász-verset találtam, és ebben a versben pontosan arról van szó, hogy mit is kezdjen az ember ezzel az uralkodó helyzettel. Így hangzik a vers:

Az legyen a vadász nemes törekvése,
Hogy a vadat óvja, kímélje és védje,
Vadásszék, mint törvény és szokás kívánja
S a teremtményben is a Teremtőt áldja.

III. Gerje-menti Vadásznap

Különleges alkalomra invitálták gyülekezetünk lelkészét, Pángyánszky Ágnest, október 2-án. A III. Gerje-menti Vadásznapok alkalmából ökumenikus áhítat volt a nyitóünnepség keretein belül. Az összegyűlt vadásztársaságok tagjai közösen adtak hálát Istennek a teremtett világ csodáiért, azokon belül is a vadakért és együtt imádkoztunk a vadász hivatást űzők felelősségéről.
Az ünnepi megnyitó után érdekes programok következtek, gyermekeket és felnőtteket egyaránt lenyűgözve. A nap folyamán gyülekezetünkből is egyre többen érkeztek a Piactérre, így a vaddisznópörköltet már együtt fogyaszthattuk el!




2010. október 3., vasárnap

Virágcsodák

Október 2-án gyönyörű virágkiállításra kapott meghívót gyülekezetünk. Presbiterünk, Sáránné Kerepeszki Katalin, üzlete 10 évvel ezelőtti megnyitása alkalmából rendezett virágkiállítást az ősz, az ünnepek jegyében. Az üzletben egymásnak adták a kilincset a látogatók és Kati "tárlatvezetése" közben ismerkedhettünk meg új virágkötészeti trendekkel és megcsodálhattuk a gyönyörű kompozíciókat. 

Gratulálunk a kiállításhoz!

2010. szeptember 27., hétfő

Ifjúsági istentisztelet igehirdetése - Czombos Dorottya és Jagyugya Erik

A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme
Példabeszédek 9,10

Ha azt mondom, Monster energia ital, Converse tornacipő, Adidas melegítő vagy DC sapka, biztos tudjátok, mire gondolok. Jól ismerhetitek ezeket, mert mindegyik márkás, trendi, jól néz ki, sőt esetleg még finom is. Nem nehéz rájönni, hogy azért váltak ilyen népszerűvé, mert mindegyiket elég sokat reklámozzák, és emiatt gyakran képesek meghatározni bennünket, nem igaz?
Hiszen, aki ilyesmiket vesz, az már sokkal divatosabb, a „barátai” szemében sokkal menőbb lesz, mintha ha csak egy sima edző cipő lenne rajta, ha csak egy egyszerű üdítőt inna.

Most viszont kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy vajon egy ilyen, teljesen új dolognak mennyi idő kell, hogy beépüljön a köztudatba, népszerűvé és ismerté váljon, és azért hajtsunk, hogy beszerezzük őket?
Egy év?
Fél év?
Kevesebb?
Vagy már jóval az előtt elterjed a hírük, hogy itthon elkezdik forgalmazni? S mitől válnak ezek a dolgok egyáltalán olyan híressé?

Csak gondolod végig egy napodat, mennyi emberrel találkozol, mennyi hirdetést, reklámot látsz, millió meg millió információt dolgoz fel az agyad minden percben anélkül, hogy te ebből bármit is észrevennél. De mindez elraktározódik mélyen a tudatodban és csak akkor kerülnek elő, amikor a boltban állsz és döntened kell, mit vegyél meg.

Tehát akkor tudatos vagy tudatlan ez az állapot?
Kikerülhető vagy lehet ellene védekezni?
Ha lehet ellene védekezni, mi kell ahhoz, hogy megtapasztaljuk, mely dolgokat kellene beengedni vagy fordított esetben kirekeszteni?

2010. szeptember 13., hétfő

Ma estére már 6000 látogató

Köszönjük mindenki kedves érdeklődését gyülekezetünk hírei iránt! A blogszámláló ma este 6000-et jelzett :-) Azt is látjuk, hogy milyen sok helyről érkeznek hozzánk virtuális "látogatók!" Reméljük, hogy tetszenek a fotók, informatívak a beszámolók és az igehirdetéseken, gondolatokon keresztül a hitünk és életünk is kap "lelki táplálékot!" 
Mert legfőképpen ez a célunk - az, hogy elgondolkodjunk azon, mit is adhat nekünk az Isten-hit, mi az a plusz az életünkben, amire annyira vágyunk. A fotókon a gyerekek mosolya, az ifis party-arcok, a kedves felnőtt és idős tekintetek, a gyönyörű templomunk, az öröm és a vidámság is arról szól, hogy mennyei közösséget ad nekünk az Isten...


2010. szeptember 12., vasárnap

Ökumenikus istentisztelet - Pilis várossá avatásának 5. éves évfordulója alkalmából

2010. szeptember 12-én egy hetes ünnepségsorozat veszi kezdetét Pilisen. 5 évvel ezelőtt kapott városi rangot településünk. Az itt élők számára ez nagy változás, Pilis mindig is falusias jellegű település volt, viszont az agglomerizációs körzetbe való tartozása "alvó faluvá" tette, és sokan költöztek ide az elmúlt években. Az infrastrukturális változások egy más típusú berendezkedést tettek szükségessé. Ennek sok pozitívumát is élvezhettük az elmúlt években, de azért még látjuk, hogy sok a teendő, még sok változásra van szükség. 
Ünnepelni, hálát adni viszont jó és szükséges. A település erős "vallásos" hátterét tükrözi, hogy nagyon jó az együttműködés a keresztyén felekezetek között és szívesen vagyunk együtt, és ez a közös bizonyságtétel erőssé vált az elmúlt években az itt lakók számára is. Erről szólt a mai ünnepi hálaadó istentisztelet is, melynek lelkészi szolgálói Tenkely Béla baptista lelkipásztor, Morva Ákos református lelkipásztor és Pángyánszky Ágnes evangélikus lelkészek voltak. A gyülekezetek világi vezetői is szóltak az elmúlt öt év tapasztalatairól és megtisztelte istentiszteletünket Szabó Márton, városunk polgármestere is.

Képes beszámoló a tanévnyitó istentiszteletről

Diavetítéses beszámoló a tanévnyitó istentiszteletről!
 (A képek egy kattintással nagyobb méretben is megtekinthetőek a Picasa albumban!)

Köszönjük az elsős hittanosok, az énekkaros gyermekek és minden segítő szolgálatát! Bízunk abban, hogy a családok is örülnek gyermekeik verseinek, imádságainak és énekeinek!

Mindenkit szeretettel hívunk gyülekezeti alkalmainkra!

A színes ceruzák - a tanévnyitó istentisztelet igehirdetése


"Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!"

(1Kor 16,14)
Keresztyén Gyülekezet! Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Péntek este ifjúsági órát tartottunk, és különböző problémás élethelyzeteket próbáltunk megoldani az ifisekkel. Volt a történetekben bukott diák, akit nem fogadnak be az osztálytársai; kamasz lány, aki nem jut a szüleivel dűlőre a továbbtanulással kapcsolatban és egy másik lány, aki egy szerelmi kapcsolat miatt nem tudja a nyolcadik osztályt elvégezni. Miközben próbáltunk megoldásokat találni a problémákra, észrevettük, hogy milyen borzasztóan nehéz feladat szeretetteljes megoldásokat találni. Sokkal könnyebb a másik embert nem szeretni, kirekeszteni, veszekedni vele, magára hagyni, mintsem olyan megoldást keresni, amiben szeretetet adunk és szeretetet tapasztalunk meg.
Ekkor jutott eszünkbe ez a bibliai ige: mert Isten azt tanítja nekünk, hogy mindent szeretettel oldjunk meg! „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” Hogyan lehet, hogy mégis ennyi békétlenség és szeretetlenség van a világban? Hadd meséljek el erről egy kis történetet!
Egy kisfiú, nevezzük őt Jeromosnak, azt a feladatot kapja az iskolában, hogy rajzolja le a barátait, amint együtt játszanak. Jeromos nekiáll rajzolni, szebbnél szebb színes ceruzákat vesz elő, hogy kiszínezze a rajzát, de bizony a színes ceruzák nem fognak. Csupa fekete-fehér a rajza.

2010. szeptember 1., szerda

2010. augusztus 29., vasárnap

A Pándi úti temető ravatalozója szentelésének liturgiája

1. Kezdő ének – Evangélikus Énekeskönyv 506. ének

2. Bevezetés, zsoltár

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. Ámen.



Urunk, taníts úgy számlálnunk napjainkat,
hogy bölcs szívhez jussunk!
Íme, arasznyivá tetted napjaimat,
és életem előtted, mint a semmi.
Ugyan mit várhatok én még, Uram?

A Pándi úti temető ravatalozójának felújítása



(a képek egy kattintással nagyobb méretben is megtekinthetőek a Picasa webalbumban)

2010. augusztus 27., péntek

RÉVFÜLÖP - záró istentisztelet a Szeretet-himnusz alapján (1Kor 13)


Kedves Testvéreim az ÚR Jézus Krisztusban!

Egy szép kerek hét áll mögöttünk, egy olyan hét, ahol ismét sok mindent kaptunk. Sok örömöt, sok vidámságot, sok játékot, sok beszélgetést, sok-sok mindent. Kaptuk mindezt a barátoktól, a szobatársaktól, a vezetőktől, de főként Istentől! Ez a hét ne feledjétek, nem öncélú volt. Nem céltalan volt, hanem nagyon is céltudatos és célzott. Ez a hét arról szólt, hogy közelebb tudjunk jutni a világhoz, egymáshoz, hazánkhoz, az Isten földön küzdő egyházához.

A mai világ problémái és kihívásai
Most járjuk végig újra a hét útját, és a konferenciánk legkedvesebb énekeinek eléneklése közben gondoljuk azt végig, mi történt velünk az első teljes napon, kedden. Emlékezzünk vissza Balázs áhítatára a mindennapi kenyérről, Ági néni előadására az emberiség problémáiról, a kézművességre, a fürdésre, Noémi és Lilla koncertjére, és az esti áhítatra.
Ahogy énekeltük az éneket és felidéztük az első napot, újra átélhettük a nap témáját, mindazt, amivel a mai világnak meg kell küzdenie. Ezen a napon hallottunk sok mindenről, és az ember ezek ismeretében legszívesebben csak felhúzná a vállát, ugyan mi közöm nekem ehhez?

RÉVFÜLÖP - nyitó áhítat a tékozló fiú példázata alapján

Kedves Isten!

Biztosan csodálkozol, hogy levelet írok Neked. Nem szoktunk túl sokszor beszélgetni, levelet sem kaptál még nagyon tőlem, lehet, hogy el sem tudod képzelni, hogy valamit a Tékozló Fiú történetéhez én is hozzátehetek. Én sem nagyon értem, hogyan írhattam meg ezt a levelet, de ha már ennyit gondolkodtam rajta, hát elküldöm Neked.
Szerintem nem nagyon ismersz engem. A nevemet most nem is mondom el, ez most talán nem is fontos. A lényeg az, hogy egy átlagos – vagy talán még sem? – fiatal vagyok, aki most egy evangélikus ifjúsági táborban találta magát. Persze vannak ennek előzményei, nem csak úgy a semmiből csöppentem ide. Sőt, voltam is már ilyen táborban, képzeld. És még az evangélikus gyülekezetem nevét is meg tudom mondani, és ha nagyon megerőltetem magam, még a lelkészem vezetéknevét is.

RÉVFÜLÖP - az országos evangélikus ifjúsági táborról


Nekem a Balaton…
Nem a Riviéra, hanem már évek óta sokkal több annál! Hisz a „Magyar Tenger” partján idén már harmadszor került megrendezésre az Országos Konfirmandus Tábor. Ez pedig nem bizonyít mást, minthogy létezik élet a konfirmáció után is!
 Ez természetesen nem csak abban mutatkozik meg, hogy idén is több, mint negyven lelkes ifis várta az újbóli találkozást. Nem is abban, hogy szép számban akadtak évek óta „visszajáró fiatalok”. Sőt abban sem, amikor a táborhely, a strand vagy a sétahajó a frissen vagy már évekkel ezelőtt konfirmáltak énekétől vagy nevetésétől zengett. Sokkal inkább abban, hogy ezek a fiatalok bizony az egyházi élet aktív részeseivé szeretnének válni. Erről tettek tanúbizonyságot az előadásokat követő kiscsoportos beszélgetéseken is, amikor egy-egy olyan témát beszéltünk meg, mint például az emberiség problémái, vagy a világ jelentette erkölcsi útvesztő, illetve az országunk és egyházunk jelenét és jövőjét firtató kérdések.
Ezek a fiatalok azonban nemcsak beszélgettek ezekről a témákról, hanem megértették azt, hogy mi is a lényege a keresztény közösségnek, a gyülekezeti életnek. Úgy töltötték el ezt az egy hetet, ahogy mi sokszor csak álmodunk róla. Igazi közösség voltak, voltunk. Nem csak az áhítatok alatt, nem csak akkor, amikor énekeltünk, vagy imádkoztunk, hanem a vízben, a játékok közben, az asztalnál, sőt sokan valószínűleg most is épp az interneten kommunikálnak egymással. Ezek a fiatalok rájöttek arra, hogy a közösség értük van. Hogy Jézus Krisztus egyházában igenis lehetünk együtt boldogok.
Ezzel a tapasztalattal a hátuk mögött, pedig sokan úgy mentek haza, hogy tudják, rajtuk is múlik az, hogy milyen az adott közösség. Tudják, hogy fontos az ő munkájuk és „missziójuk” is, hiszen ezáltal egyre többen lehetnek részesei mindannak, amit egy keresztény közösség adhat. 

Csadó Balázs

http://www.evangelikus.hu/ifjusag/nekem-a-balaton...-beszamolo-az-orszagos-konfirmandus-taborrol

2010. augusztus 13., péntek

Gyülekezeti hittantábor

2010. augusztus 9-13-ig Nagyvelegen tartottuk gyülekezeti hittantáborunkat, 38 fő gyermek, Török Anett lelkész, Czombos Dorottya, Jagyugya Erik ifjúsági vezetők és 7 fő vezető részvételével.

2010. július 11., vasárnap

Szárszói gyülekezeti nyár

Június legvégén - dacolva az eső és a hideg ellen - gyülekezetünk egy csapata megtöltötte a szárszói  evangélikus központot. Megérkezésünkkor az időjárás is úgy döntött, hogy a nyár valóban nyár lesz. Csodálatos öt napot töltöttünk Balatonszárszón, az Evangélikus Egyház üdülőjében. A képek magukért beszélnek - milyen jó lenne több ilyen önfeledt együttlét. Reméljük lesz még rá máskor is lehetőségünk...

2010. június 15., kedd

Tánciskolás bemutató

Jún. 13-án, vasárnap este került sor az ICIRI-PICIRI néptánc-csoport és a GOLDANCE tánciskola táncosainak év végi bemutatójára. A kis néptáncosok és a társastánc tanfolyamok résztvevői is nagyon ügyesen és bátran adtak számot mindarról, amit az elmúlt évben a táncórákon elsajátítottak. A táncosok nevében is köszönetet mondunk Pintérné Klein Zsuzsanna néptánc-oktató pedagógusnak és Szabó Antalnak, a tánciskola tanárának. Külön köszönet illeti Pilis Város Önkormányzatát a rendelkezésünkre bocsátott színpadért!
A tánciskola augusztus utolsó hetében nyári napközis tábort szervez, részletekért érdeklődni lehet e-mailben, vagy személyesen az Evangélikus Gyülekezet lelkészi hivatalában! (Kossuth L. u. 34.)
Az alábbi diavetítésre kattintva a képek egy albumban is megtekinthetőek!

2010. május 30., vasárnap

Erkel Ferenc hangverseny a Pilisi Evangélikus Templomban


Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából hangversenyt rendezett Pilis város zeneiskolája és Pilis Város Önkormányzata május 30-án. A hangversenyen olyan híres operaénekesek énekeltek, mint Tokodi Ilona, Ardó Mária, Bándi János, Berczelly István, Béres Judit, Clementis Tamás, Füzesséry Attila és Molnár András. A hangversenyen megszólaltak Erkel Ferenc művei a pilisi Harmónia kórus, a Pilisi Zenészegylet és a zeneiskolások tolmácsolásában is. Részleteket hallottunk az István Király, Dózsa György, Hunyadi László és a Bánk bán operákból. Csodálatos estét kapott ajándékba a hallgatóság. Köszönjük a felejthetetlen hangversenyt!

2010. május 27., csütörtök

Pünkösdi 18 - keresztelés az istentiszteleten


2010 Pünkösd vasárnapján igazi csodát élhetett át a Pilisi Evangélikus Gyülekezet. 18 keresztelőre került sor - 7 kisgyermek és 11 nagyobb fiatal keresztelőjére. Szemünk előtt vált láthatóvá a Szentlélek munkája - családok és fiatalok választották ezt a vasárnapot a keresztség ünneplésére. A gyülekezet meghatottan figyelte a keresztelőt - hitünk szerint nem a magunk érdemében, hanem Isten mindent megelőző kegyelmében bízva kereszteltük meg a gyermekeket és a fiatalokat. A fiatalok közül 10-en a konfirmációt megelőzően keresztelkedtek meg - többen a Pilisi Diákotthon fiataljai közül is. Reménységünk, hogy ez a pünkösdi csoda egyszerre válhat hitünk megerősödésévé és Istenbe vetett bizalmunk pecsétjévé. 
Soli Deo Gloria! Egyedül Istené a dicsőség!