2011. december 27., kedd

Betlehemes életképek 2011

Betlehemezni jó. Jó elindulni karácsonyhoz közeledve és tudni, hogy olyan emberekhez fogunk bekopogni, akik szívébe ez a kis látogatás és éneklés elhozza a karácsony üzenetét.
2011 karácsonya előtti délután 50-60 konfis és ifis készülődött indulásra, hogy 7 csoportban, a szélrózsa minden irányába elinduljon idős emberek meglátogatására. A 7-ből egy csoport a város boltjaiba köszönt be. Egy kedves felajánlás alapján egyik csoportunk lovaskocsival indulhatott útnak, őket két kis furulyás fiúcska is elkísérte.
A város legtávolabbi pontjára autóval indult egy csoport útnak, de a többiek mind gyalog járták be az utcákat és kerestek fel idős embereket. Ebben az évben rekordmennyiségű helyre jutottunk el, de mindig azt érezzük, hogy sokkal több helyen várják karácsony üzenetének örömhírét, hogy az valóban bekopogjon, a Mennyből az angyal elhangozzon, és ha csak egy szaloncukor formájában is, de legyen ajándék ezen a karácsonyon is.
Köszönjük gyülekezetünk konfirmandusainak és ifiseinek és a 7 vezetőnek a szolgálatát, hogy karácsony előtti utolsó délutánjukat feláldozták arra, hogy Isten hozzánk megérkező örömhírét adják át embertársaik számára. Erős Vár a mi Istenünk!
A fotókat Krámer György és Pálinkás Zsófia készítették.

2011. december 26., hétfő

Karácsony 2. ünnepének igehirdetése - Török Anett

Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: "Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz, amiről üzent nekünk az Úr." Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő kisgyermeket. Amikor meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak, és mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik. Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében. A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva az Istent mindazért, amit pontosan úgy hallottak és láttak, ahogyan ő megüzente nekik.
Lukács evangéliuma 2,15-20


Ünneplő Gyülekezet, Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

A karácsonyi történet egyik legmeghatóbb része kerül elénk ezen a mai délelőttön. A pásztorok, a szegény emberek, akik más ajándékot nem tudtak vinni, mint egy kicsiny bárányt, meglátogatták a kisded Jézust. Mondhatjuk, hogy ennek az igének a főszereplői a pásztorok. Az én figyelmemet mégis egyetlen kilógó mondat ragadta meg, amely nem is a pásztorokról, hanem Máriáról szól. Szeretném, ha a mai ünnepen erre az egy mondatra fókuszálnánk most. Ez így hangzott: „Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében.”
Ha megnézzük Máriát, és a vele és körülötte történt eseményeket, nem túlzás azt állítani, hogy jócskán volt mit feldolgoznia, a szívében forgatnia és megőriznie a későbbi időkre, hiszen sok meglepő, hétköznapinak egyáltalán nem mondható kijelentést kapott fiáról. Milyen dolgok történtek is vele? Kezdetben egy angyal jelent meg neki, aki megjövendölte, hogy a Szentlélektől fog gyermeke születni, akit a Magasságos Fiának neveznek majd, aki uralkodni fog örökké. Már ez önmagában is jócskán okot adhat a fejtörésre. Majd aztán jegyesének, Józsefnek is megjelent az angyal, aki elmondta neki, hogy a gyermeke fogja megszabadítani az embereket bűneikből. Aztán rokona, Erzsébet is furcsán viselkedett a közelében, és azt mondta, hogy az Ura látogatta meg őt. Most meg itt vannak a pásztorok, akik elmesélték neki mindazt, amit az angyaloktól hallottak, miszerint a fia, Jézus lesz az Üdvözítő, az Úr, a Krisztus. Nem kevés hír ez 9 hónapra! Nem lehetett könnyű mindezt elhinni arról a gyermekről, aki oly békésen aludt most a jászolban. És nem lehetett könnyű elhinni azt sem, hogy az Isten pont őt, Máriát, az egyszerű fiatal lányt választotta ki, hogy megszülje Fiát. De fontos volt, hogy mindezekről halljon, ismernie kellett Fiának küldetését, jövőjét, mert hiszen, amikor gyermeke felnőtt, és megkezdte tanítói szolgálatát, furcsa „hivatást” választott magának. Egy anyának nem lehet könnyű elengedni gyermekét a bizonytalanságba, ahol nincs biztos keresete, nincs biztos lakhelye, nincs egy „tisztességes” állása. Fontos volt, hogy e kijelentések birtokában legyen ahhoz, hogy el tudja hordozni mindazokat a kínokat, melyeket aztán Jézus elfogatásakor, majd elvesztésekor kellett átélnie. Megőrizte ezeket, s forgatta szívében, hogy mindezek a kijelentések értelmet kapjanak, hogy idővel megértse a most történt eseményeket.
Testvérem, a te szíved mivel van tele, mit őrzöl benne, mint drága kincset? Milyen dolgokat forgatsz benne? Milyen dolgokra próbálsz magyarázatot, választ, segítséget találni?

Karácsony 1. ünnepének igehirdetése - Krámer György


Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk, akit örökösévé tett mindennek, aki által a világot teremtette. Ő Isten dicsőségének a kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől megtisztított, a mennyei Felség jobbjára ült.
Zsidókhoz írt levél 1,1-3

Ünneplő Gyülekezet!

Egy idős rabbi unokája együtt játszott a szomszéd kisfiúval a kertben. Bújócskáztak, és a sor most a rabbi unokáján volt, ő keresett búvóhelyet. Jó elbújt, és várta, hogy mikor fogja a barátja megtalálni. Már várt egy ideje, és nagyon örült annak, hogy ilyen jó rejtekhelyet sikerült találnia, de amikor már negyed órája gubbasztott a rejtekhelyén, kezdett elbizonytalanodni. Még várt pár percet, azután előmászott a rejtekhelyéről. Hiába nézelődött, hiába kiáltott a barátja után, semmi válasz. A szomszéd bácsitól tudta meg, hogy a barátja nem keresi már őt, hanem hazament.  Sírva, hüppögve mesélte a nagyapjának a szomorú történetet a kis unoka. Az idős rabbi pedig ezt felelte neki: „Isten ugyanerről beszél, amikor ezt mondja: Elrejtőzöm, de senki sem keres engem.
Martin Buber története azt mondja el nekünk, hogy Isten, rejtőzködő Isten, aki szeretné, ha megkeresnénk, ha megtalálnánk őt.
Ez a rejtőzködő Isten kép egyezik az ember mindennapi tapasztalatával. És ez nem csak azoknak az embereknek a tapasztalata, akiket nem is érdekel Isten, hanem azoké is, akik keresik, akik meg akarják találni őt. Isten elbújik előlünk, elrejtőzik az ember elől, sokszor olyan tökéletesen, hogy az ember már arra gondol, talán nincs is…
Gondoljunk csak bele, hányféle szükséghelyzetet, tragédiát, elveszett sorsot, életet tudnánk felsorolni, ahol Isten jelenlétének a hiánya érthetetlen, fájdalmas tapasztalat. Betegségben, gyászban, hányszor kiáltaná az ember a zsoltárossal együtt: Hol vagy Isten? Miért rejted el magad? Isten nem megfogható, nem tapasztalható, nem látható, hallható, nem egyértelmű a jelenléte az életünkben. Ráadásul a legtöbbször olyan helyzetekben, amikor nagyon is szükség lenne erre a valóságos jelenlétre. Mai igénkben pedig ezt hallottuk: Ő Isten dicsőségének kisugárzása! Hol van ez a sugárzás? Hol van ez a dicsőség ma, tapasztalhatóan körülöttünk?
Már maga a karácsonyi történet is ilyen rejtőzködő, visszafogott, feltűnést kerülő esemény. Amikor az Isten emberré lesz, akkor egy síró csecsemőben, egy eldugott kis falucskában, egy istállóban születik meg? Kinek jutna eszébe az Isten valóságát pásztorok és birkák között keresni?

2011. december 25., vasárnap

Szentesti igehirdetés 2011 - Pángyánszky Ágnes


Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett.  És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk.
Az angyal pedig ezt mondta nekik: "Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban."  És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták:  "Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat." Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: "Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz, amiről üzent nekünk az Úr." Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő kisgyermeket. Amikor meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak, és mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik.  
Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében. A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva az Istent mindazért, amit pontosan úgy hallottak és láttak, ahogyan ő megüzente nekik.
Lukács evangéliuma 2,8-20


Betlehem igazi csodája
Az elmúlt napok a betlehemes jelenetek, a karácsonyi énekek és versek varázsában teltek. Talán többen otthon a zenelejátszóba betettünk egy karácsonyi cd-t, de legalábbis a bevásárlóközpontokban hallottuk felcsendülni a romantikusabbnál romantikusabb karácsonyi dallamokat. Talán egy extra sorban állásnál is segített ez a romantika türelmet adni, amikor legszívesebben már be sem álltunk volna a halasnál kígyózó sorba.
És ehhez a karácsonyi hangulathoz hozzátartozik a szentesti bibliai történet is, amelyet egészen jól magunk elé tudunk képzelni a jászollal, az istállóban pihenő állatokkal, Máriával és Józseffel, az angyalokkal, pásztorokkal és az elmaradhatatlan háromkirályokkal. Akár egy karácsonyi képeslap, akár egy a nagymamánál vagy dédinél a falon függő kép felidézése, vagy egy gyermekeknek szóló betlehemi könyvecske alapján, egy romantikus, élénk színekkel megfestett betlehemi kép tárul elénk. Ez a kép egyben idilli, békés, nyugalmat és szeretetet árasztó romantikus karácsonyi hangulat.
Ma este a templomban is egyrészt azért vagyunk együtt, hogy a karácsonyhoz tartozó érzésvilágot újra megtapasztaljuk, mert azt már megtanultuk, hogy valamilyen elcsendesedésre, romantikus békére és megnyugvásra szükségünk van. Mi, akik kintről érkezünk ide a templom benső békéjébe, lenyugodni, feltöltődni szeretnénk. Jó belefeledkezni a gyermekek aranyos kis hangjába, csillogó szemébe, a felhőtlen reménységbe való pillanatnyi beburkolózásba. Legalább a gyerekek még tudnak bízni és reménykedni – örülni az élet ajándékainak, a család legalább ilyenkor közös ünneplésének, a hópelyheknek és úgy általában mindennek.
Nem véletlen, hogy ilyen nagy vágy és indulás van bennünk arra, hogy egy bárhol felcsendülő karácsonyi dallam hallatán elszoruljon a szívünk.

SZENTESTE 2011

2011 karácsonyának szentestéjén készültek az alábbi fotók. A szentesti istentiszteleten hittanos gyermekeink gyönyörű karácsonyi szolgálatát hallgathattuk meg és felcsendültek az IZSÓP énekkar új és klasszikusnak számító énekei is.
Istennek adhatunk hálát azért, hogy szinte 1000 fős ünneplő gyülekezettel kezdhettük el ünnepelni Isten Fia születését!


Az alábbi fotókat Pálinkás Zsófiának  és Berki Viktóriának köszönjük! A diavetítésre kattintva egy Picasa albumban egyenként is megtekinthetőek a fotók!

2011. december 22., csütörtök

Karácsony és a cipősdobozok 2011

Már ismerősként üdvözöltek bennünket a pilisi Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, amikor egy ifis csapattal beléptünk a tornaterembe. Énekelni és betlehemest játszani jöttünk, a karácsonyi cipősdobozainkat már korábban elküldtük. Karácsony van, 2011-et írunk.
Ismerős arcok, ismerős hangulat, ismerős várakozás a tornaterembe folyamatosan érkező gyermekekre és családokra. Bárcsak ne lennének ilyen sokan. Egy kevés is több lenne annál, mint amit az ember fel tud fogni. Mert olyanok jönnek, akiknek nagyon fontos, hogy mi lesz abban a cipősdobozban, amit mi, a másik oldalról küldtünk el. Különbségek, vélemények, sztereotípiák most mintha csillapodni látszanának, amikor egy teremben vagyunk. Karácsony atmoszférája valamilyen bensőséges békességet teremt, és nevetségessé teszi a mindennapokban kialakult különbségeket.
Polgármester úr köszöntője után a római katolikus, az evangélikus és a baptista keresztyén felekezetek képviselői állnak oda a színpadra, hogy meséljenek, énekeljenek, verseljenek, játszanak. Egy-egy csecsemő sír csak fel, közben nagyra nyitott szemekkel és szívvel néznek azok, akiknek ünnepet szeretnénk csalni az életébe.
Mégis, közben már érezni a karácsonyi csodát - mi adni jöttünk, szóban és matériában egyaránt, de a szívünkbe fészkelő békesség és szeretet nagyobb minden anyagi ajándéknál. Adni jöttünk és megbékélést, türelmet és reménységet kaptunk. 
A Mikulás előtt sorban álló gyereksereg produkcióját ugyan nem vártuk meg, de biztos vagyok benne, hogy talán még most is állnak a gyerekek a színpadon és legalábbis a Mikulásnak eldalolják minden gyermek szív karácsonyi reménységét.
Köszönjük a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak, hogy meghívtak bennünket erre a karácsonyi ünnepségre is! Köszönjük a pilisi evangélikus ifiseknek és vezetőiknek a szolgálatát!

A fotókat Berki Viktória és Pángyánszky Ágnes készítették.

2011. december 21., szerda

Karácsonyi Koncert 2011

Második alkalommal adott a Pilisi Zenész Egyesület karácsonyi koncertet az Evangélikus Gyülekezeti Teremben. A koncert első felében a Pilis Zeneiskola tanulói énekeltek, furulyáztak és zongoráztak, majd a zenészek karácsonyi, klasszikus és könnyűzenei produkciói varázsoltak karácsonyi hangulatot mindazoknak szívébe, akik örömmel és szívesen hallgatták a karácsonyi muzsikát. 

Köszönjük a zenészeknek, a zeneiskolásoknak és vezetőiknek, Hacheleva Ludmillának és Solymosi Sebestyénnek a varázslatos estét!
A fotókat Krámer György és Pángyánszky Ágnes készítették. A diavetítésre kattintve egy Picasa albumban is megtekinthetőek a fotók!

Táncbemutató Budapesten - Goldance 2011

Tánciskolásaink a Goldance Tánciskola budapesti bemutatóján is megmutathatták azt, hogy mi mindent tanultak az elmúlt félévben. Szülők és hozzátartozók örömmel néztük gyermekeink táncát, majd a felnőttek csoportja is táncolt a bemutatón. 
Köszönjük a Goldance Tánciskolának, Orosz József "Joci" tanárunknak, Szabó Antal helyettesítő tanárnak és Kreiter Dávid tánciskola vezetőnek, hogy itt Pilisen is tanítanak!
A fotók a www.goldance.hu oldalról származnak!

2011. december 19., hétfő

Táncbemutató 2011

Tánciskolánk félévi bemutatójára 2011. dec. 17-én került sor, majd dec. 18-án Budapesten, a Goldance Tánciskola bemutatóján is szerepeltek táncos gyermekeink, fiataljaink és a felnőttek is. Az alábbi fotók a pilisi bemutatón készültek.
Gratulálunk minden táncosnak!

2011. november 13., vasárnap

Reménység vasárnapja - Susan Johnson kanadai püspöknővel

Reménység vasárnapján gyülekezetünk vendége volt Susan Johnson püspöknő, a Kanadai Evangélikus Egyház püspök-elnöke.
Az alábbi diavetítés az istentisztelet pillanatait örökíti meg.

Köszönjük a fotókat Pálinkás Zsófinak!

2011. október 21., péntek

Az új konfirmandusok köszöntése - BB 2011

A hagyománnyá vált BB 2011 őszén sem maradt el. A BB jelentése Befogadó Buli, amit ősszel rendeznek az ifisek az új konfirmandusok tiszteletére. A "hagyományos" program legfőképpen játék, az új csapatok/családok versengenek egymással. 
A vetélkedőt az ifisek találták ki, ők szervezték és ők bonyolították le, nagy-nagy köszönet nekik érte! A fotókat pedig köszönjük annak, aki készítette őket! :-) Ha rákattintunk a diavetítésre, egy Picasa albumban egyenként is megcsodálhatóak a BB-ről szóló fotók! :-)

2011. október 16., vasárnap

Termésért való hálaadó istentisztelet 2011

Konfirmandusok és hittanosok szolgálatával tartottuk a 2011-es év Termésért való hálaadó istentiszteletét. Sok fiatal és gyermek lelkesedése mutatta, hogy mi felnőttek se veszítsük el lelkesedésünket, hanem megújult bizalommal fogadjuk el Isten minden ajándékát.

Az igehirdetés a Korinthusi 1. levélből Pál apostol képe volt a test tagjairól és a fejről, mint Krisztusról. Isten szava megmutatta, hogy milyen fontos mindenkire és mindenre figyelünk életünkben és a világunkban, soha el nem feledkezve arról, hogy életünk Ura az értünk életét is odaadó Krisztus.



A fotókat köszönjük Berki Vikinek és Tóth Rolandnak! A diavetítésre kattintva egy Picasa albumban is nézegethetőek a fotók!

2011. október 15., szombat

Gyülekezeti Kirándulás 2011

Kalocsa - Hajós - Soltvadkert: egy napos gyülekezeti kirándulásra indultunk a mai napos szombat reggelen. Az egész napos program része volt a kalocsai érseki palota gyönyörű könyvtárának és kincstárának megtekintése, a paprikamúzeum, majd az 1 éve átadott hajósi érseki kastély meglátogatása. Az ebédünk egy hangulatos hajósi pincében volt, majd Soltvadkert felé vettük az irányt, ahol az evangélikus templomban Homoki Pál lelkész várt bennünket és mesélt nekünk a gyülekezetről és a templomról. Utunk utolsó állomása a híres soltvadkerti cukrászda volt...
A sok látnivaló között még feltétlenül említésre méltó volt maga a csapat, a közösség, akikkel élmény volt ennyi élményben együtt részesülni!

2011. október 12., szerda

Címlapon a pilisi evangélikus hitoktatás!

Evangélikus egyházunk internetes portáljának szerkesztője, Horváth-Bolla Zsuzsanna képes riportot készített a gyülekezetünkből folyó hitoktatásról. A következő linken ajánljuk szeretettel mindenki figyelmébe ezt a cikket!

Képes riport az evangelikus.hu-n

2011. október 1., szombat

Baptista gospel-énekkar a Pilisi Evangélikus Templomban

Október 1-én, szombat este, a Pilisi Evangélikus Templom adott helyet a Péceli-Albertirsai-Pilisi (PAP) baptista gospel-kórus nagysikerű koncertjének. A koncert során a pilisi keresztyén felekezetek lelkipásztorai és képviselői igei üzenetekkel is kifejezték Istenhez tartozásukat és az ökumené örömét. Köszönjük baptista testvéreinknek, hogy eljöttek hozzánk, és kívánjuk nekik az ének és a zene csatornáin keresztül is Isten gazdag áldását!



A fotókat Pálinkás Zsófia készítette. A diavetítésre kattintva a fotók egyenként is megtekinthetőek egy Picasa albumban!

2011. szeptember 27., kedd

Harmadik helyezés a kapusznyik-sütő versenyen!

Az Alberti Evangélikus Gyülekezet megalapításának 300 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretein belül került sor a "Kapusznyiksütő versenyre," melyen Albertirsa és az egyházmegye néhány gyülekezetének csapata vett részt, köztük a Pilisi Evangélikus Gyülekezet kapusznyiksütő csapata is. 

Gratulálunk és köszönjük Kerepeszki Pálnénak, Malata Istvánnénak, Fehér Józsefnének, Halgas Péternének és Pálffy Tibornénak, hogy a megtisztelő harmadik helyezést érték el ezen a versenyen!

A kapusznyik régi, hagyományos tót (szlovák) kelt tésztából készült finomság, melynek tölteléke egy enyhén borsos káposzta, így kiadós ételnek számít egy finom leves után is. A pilisi kapusznyik nagyon finom, szinte könnyű kelt tésztából készült, nagyon ízes, de nem erős káposztatöltelékkel. Azt hiszem a fiatal generációknak el kellene kérniük a receptet, és megtanulniuk a kapusznyik sütést!

2011. szeptember 26., hétfő

Valós problémákra kreatív megoldások – a monori Integrációs Programról


Pilisi lakosként az ember naponta néz szembe a növekvő szegénység és nyomor problémájával. Aki már járt a városból sugárszerűen kivezető dűlőkben, szembesülni kényszerül Magyarország egy másik arcával. Egy olyan világgal, amiről lehet nem tudomást venni, vagy éppen politikai hangulatkeltésre használni, viszont nagyon kevesen vannak, akik tenni is próbálnak azért, hogy segítsenek, hogy valami mozduljon és valamilyen új irányba induljunk el.

Új kezdeményezések után kutatva érkezett a hír, hogy Monoron izgalmas projectek jöttek létre. Kotyinszkiné Gajdos Szilvivel, Patkósné Lipcsák Renivel és Benkocs Ágival, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival együtt indultunk el Monorra, hogy egy project-látogatás keretein belül megnézhessük a Monor-Tabán Integrációs Programot, a Nyitnikék Gyermekházat és az ún. Hangárt.

Monornak erről a kis szegletéről, amit Tabánnak neveznek, annyit kell tudni, hogy főleg cigány származású lakosság lakja, akiknek nagy része mélyszegénységben él. Az ő integrációjuk és segítésük a célja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Biztos Kezdet Alapítvány munkájának. Már 2004-ben elkezdődött itt a segítő szolgálat, amelynek a legújabb „gyöngyszeme” a Nyitnikék Gyermekház, melynek vezetője, Nagy-Bíró Judit pszichológus mutatta be nekünk a ház életét és az ide járó gyermekeket és szülőket. Ebbe a gyermekházba 0-5 éves korig jöhetnek gyermekek szüleikkel együtt és hétköznap délelőttönként tölthetik el itt az időt az itt dolgozó munkatársak vezetésével.

A Nyitnikék Gyermekház a sokunk számára már ismerős baba-mama hangulatot árasztotta: játszó gyermekek, beszélgető anyukák, kedves segítők, kávé, kakaó, tízórai. Fejlesztő foglalkozások, higiéniai ismeretek, képességfejlesztés, strukturált játék – Judit nagy szakértelemmel és lelkesen mesélte, hogy mennyi célt tűztek ki maguk elő a nyáron megindult gyermekházban. Az értelmes időtöltés és az új ismeretek bizonyára nem maradnak hatástalanok – akár egy anyuka új szemléletmódja is hozhat fontos változásokat az itt élő közösség életében.



A Gyermekház meglátogatása után Bátki Márton, az integrációs project vezetője kísért át bennünket a telepen keresztül a Hangárba. Útközben láthattuk a valóságot: otthonokat és udvarokat, melyek tanúskodnak a XXI. század bonyolult összefüggéseiről az esélyek és az integráció kényes témaköreiben.
Utunk a „Fürdő” mellett vezetett el, ami tényleg közös fürdő- és mosóhelyiség az itt lakók számára. Naponta akár 200 ember is megfürdik itt és mossa kik ruháját, hiszen itt ezen a telepen nincs víz, ez a kis fürdőblokk látja el azt a feladatot.
A fürdő után megpillantottuk a Hangárt, ami az itteni közösségi élet színtere, a mellette lévő rendőrségi épülettel és a Hangárban működő irodákkal együtt. A Hangár leghíresebb terme a „Tanoda”, ahová a nagyobb gyerekek járhatnak el délutánonként, hogy szakértők segítségével tanulhassanak vagy vehessenek részt közösségi fejlesztő programokon. Marci elmondása alapján láthattuk, hogy szinte 0-20 éves korig biztosítanak a telepen a gyermekek és a fiatalok számára olyan programokat és olyan lehetőségeket, amelyek bizonyára hosszú távon is komoly esély-növekedéssel és szemléletváltozással járnak. 


 




Miközben mi beszélgettünk, két kamasz fiú bekéredzkedett, hogy gitározhassanak, Marci pedig tovább mesélt a tervekről, a pályázatokról és arról, hogy miért jön ide naponta Pestről, végzett biológusként dolgozni a monori Tabánba, a cigány származású gyermekek, fiatalok és felnőttek közé. 

Visszautunkon az egyik udvarban egy kislányt láttunk sörösdobozzal játszani. Talán sokkal komolyabban kellene mindannyiunknak elgondolkodnunk azon, hogy milyen tennivalók várnak még ránk…



Pángyánszky Ágnes
evangélikus lelkész

További információk az alábbi linkeken:

Fotó: Pángyánszky Ágnes

2011. szeptember 23., péntek

Isten szava, röpi és lángos...

Gyülekezetünk egyik húzóereje az ifjúság... Isten csodálatos ajándéka megélni azt, hogy konfirmáció után sem "vesznek el" fiataljaink, hanem a gyülekezet közösségében péntekenként újra találkozhatunk és közösségben lehetünk. Ebben a közösségben igyekszünk olyan programokat szervezni, amelyekben egyszerre figyelhetünk Isten a fiataloknak szóló üzenetére, és közben különféle programokon keresztül erősíthetjük a közösségi összetartozás élményét. Így történt ez ma este is, amikor is az Önkormányzat által támogatott új röpipályán komoly meccseken keresztül játszhattak a fiatalok, miközben a konyhában sült a frissen bekevert lángos... A játék és a közös étkezés után az Útmutató napi igéje adott lelki táplálékot: életünkben no. 1. helyen maga Isten áll, akire egész életünket rábízhatjuk...

2011. szeptember 18., vasárnap

TANÉVNYITÓ 2011

Tanévnyitó istentiszteletre gyülekeztek már kora reggeltől a pilisi evangélikus hittanos gyermekek. Énekkel, imádsággal, zsoltárolvasással szolgáltak az istentiszteleten, hitoktatóik és lelkészeik vezetésével, hogy bizonyságot tegyenek arról, hogy a gyermeklélek is milyen odaadással, milyen lelkesedéssel tud az Isten felé fordulni.
Tanévnyitó istentiszteletünkön két keresztelőre is sor került, Nórit és Ervint hozták el szüleik, hogy ők a keresztség szentségében részesüljenek.
A hittanos gyermekek közül az istentisztelet végén az elsős osztályosok külön áldást és egy ajándékceruzát kaptak, minden többi ovis és iskolás hittanos gyermek és konfirmandus pedig egy igéslapot és egy áldást kapott a tanév kezdetén.

Isten áldása legyen a 2011/12-es tanéven, a gyermekeken és a családokon!



A fotókat köszönjük Pálinkás Zsófiának! A diavetítésre kattintva a fotókat egyenként egy Picasa albumban is megtekinthetjük!

2011. szeptember 17., szombat

Új röpipálya!

Informális röpipálya avatásra került sor péntek este az ifiórán. Kihasználva az ún. régi piactér területét, egy új röplabda pályát alakítottunk ki, hogy még nagyobb területen tudjunk röpizni vagy strandfocizni. Bár a nyári időnek már vége, azért bízunk benne, hogy lesz még jó idő és legalább röplabdázni sokáig tudunk még!


Szeretnénk köszönetet mondani Szabó Márton polgármester úrnak, aki sokat segített abban, hogy elkészülhessen munkatársai segítségével és gyülekezeti segítséggel az új röplabda pálya!



Minden pénteken szeretettel várjuk az ifis korúakat (14-től felfelé) ifjúsági órákra, 17 órától v. 18.30-tól!

Köszönet a fotókért Keveházi D. Sámuelnek! A fotók egy Picasa albumban is megtekinthetőek!

2011. szeptember 11., vasárnap

Evangélikus ifis találkozó Káván

Szeptember 10-én immáron harmadik éve várják szeretettel és megterített asztalokkal a kávai evangélikusok a környező gyülekezet bicikliken érkező ifjúságait. Ebben az évben a program egyházmegyei szintűvé nőtte ki magát. Szolnokról, Péteriből, Pilisről, Bényéről, Tápiszentmártonból érkeztek fiatalok a gyönyörű völgy oldalában található kávai kis evangélikus templomba és udvarára. A nap folyamán a finomabbnál finomabb falatok mellett sor került egy szuper zászlós játékra, és egy lelkiekben megerősítő istentiszteletre, melynek egy fotóját láthatja itt a kedves ide-látogató olvasó.
Köszönjük a kávai evangélikus testvéreknek, hogy újra velük lehettünk, és jövőre is nagyon szívesen jövünk! 
A képes beszámolót megtekinthető ezen a Picasa linken: KÁVAI EVANGÉLIKUS KERÉKPÁROS TALÁLKOZÓ
A fotókat köszönjük Török Anettnek!

Családi istentisztelet szeptemberben

Szeptemberi családi istentiszteletünk központi szereplői Jézus és Zákeus voltak. Az a bizonyos fügefa pedig egy létra volt, amire igen nagy élmény volt felmászni a gyerekeknek! A bibliai történettel való megismerkedés után kézműves feladatokkal "mélyítettük" el a történetet. A fára mászó Zákeus és a többi elkészíteni való a szülőknek is nagy örömet okozott!
Az alábbi linkre kattintva megtekinthetőek a fotók egy Picasa albumban: a családi istentisztelet és kézműveskedés fotói
A fotókat Török Anett készítette.

2011. augusztus 22., hétfő

Baba-mama kirándulás a Csilló Lovasiskolában

Egy szép nyári délelőttön kis kirándulásra indultak a Betlehem baba-mama kör apróságai és az anyukák. A cél a parókiával szomszédos lovarda volt, ahol Csillóné Gál Zsuzsanna várta a vendégeket, hogy kicsik és nagyok megismerkedhessenek a lovakkal, a lovarda életével és az ott táborozó gyerekekkel.
Köszönjük a Csilló Lovasiskolának a kirándulás lehetőségét és Félixné Berinszki Editnek és Keveházi Mártának a kirándulás vezetését!

2011. augusztus 15., hétfő

Szentháromság ü. utáni 8. vasárnap - Kovács Barbara teológus hallgató igehirdetése


Alapige: Máté evangéliuma 5,43-48

Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy amióta ember él a Földön, a háború is az élet velejárója. Az ősember folyamatos harcot folytatott a táplálékért és az életben maradásért. Aztán később, ahogy benépesült a Föld, a népek egymással kezdtek csatázni, hogy a gazdagabb vidékeket maguknak tudhassák. Közeli képet kaphatunk erről az állandó konfliktushelyzetről, ha kinyitjuk az Ószövetséget, mert ott több helyen olvashatunk hatalmas csatákról, területek elfoglalásáról és vitéz harcosokról. Gondoljunk csak Dávid és Góliát történetére! Góliát vértjének és felszerelésének leírása milyen pontos, milyen élethű! Biztos vagyok benne, hogy egy olyan ember jegyezte le, aki járatos volt a hadviselésben. A háborúnak akkoriban ugyanolyan megszabott ideje volt az évben, mint a mezőgazdasági munkáknak. A középkortól kezdve az eltérő vallás volt a népek ütközőpontja, manapság pedig főként az olajért folytatott küzdelem az, ami nagyban meghatározza az országok helyzetét.
Nem is kell tovább fűznünk ezt a gondolatsort és különösebb hadi ismereteket sem igényel, hogy tudjuk, egy harc mindig két félből áll: belőlünk és az ellenségből. Egy hadsereg pedig akkor összetartó, ha kellőképp meg van benne a közös ellenségtudat, ez az ami összekovácsolja a különböző helyről jött, különböző kultúrájú katonákat. Elvonatkoztatva egy kicsit a háborútól: az elmúlt század nagy diktatúrái nem ugyanezen alapultak-e? A kommunizmusnak és a nácizmusnak is az volt az alapja, azzal értek el gyors sikereket, hogy egy kiszemelt csoport iránt sikerült gyűlöletet szítaniuk és az immár manipulált embereket maguk mellé állítaniuk. Akárhogy is, jelenleg úgy tűnik, hogy a diktatúrák összeomlottak, minket pedig nem fenyeget támadással egyik másik nép sem. Magyarországon béke van.
De vajon tényleg így van? Ha jobban belemélyedünk a saját életünkbe, ott sem találunk háborút?
Nézzük meg az emberi kapcsolatainkat, mennyi konfliktus, mennyi harc nehezíti az életünket: a házastársak között a sok veszekedés, békétlenség, a bántó szavak és tettek mennyi sebet tudnak ejteni a feleken! Ugyanígy a szülők és a gyerekek között, manapság már olyan nehéz megtalálni a hangot a generációs különbségek miatt. Borzalmas azt hallani, hogy sok gyerek úgy beszél szüleiről, mintha idegenekről lenne szó, vagy mintha a legnagyobb ellenségeivel állna szemben, akiktől jobb távol maradni.

2011. augusztus 3., szerda

A túlsó part - Pángyánszky Ágnes igehirdetése


Máté evangéliuma 8,18-27

A túlsó part

Két kijózanító válasz és egy természetfeletti csoda. Ha számot kellene most adnunk arról, hogy mi minden fér bele az előbb felolvasott bibliai történetekbe, akkor ez állna itt végeredményként: két kijózanító válasz és egy természetfeletti csoda.
Valljuk be őszintén, nagyon nehezen tudunk mit kezdeni ezekkel a válaszokkal, és magával a tenger lecsendesítésének a csodájával. Mintha az életünk és a gondolkodásunk fényévnyi távolságban lenne Jézus szavaitól. Élnünk kell tragédiáktól terhes életünket, közben valami biztató fénysugárra vágyunk, és azt érezzük, hogy az életünk mindent beborító hullámai nem akarnak lecsendesedni, valamiért nem akarnak lenyugodni.
Mintha a mögöttünk álló hetekbe és napokba újra belesűrűsödött volna minden lehetséges tragédia. Tömött temetők, fiatalon elengedett életek, Norvégia tragédiája – mintha a múlt hét viharai csak aláfestő zeneként szolgáltak volna mindahhoz, amit ma a szívünkben hoztuk el ide a templomba.
Valljuk be őszintén – küzdünk mindeközben a hitünkkel is. Küzdünk azzal, hogy nem tudunk értelmet csiholni a fájdalomba és a gyászba. Énekeljük énekeinket, hallgatjuk Isten szavát, próbálunk az imádság szavaiba belekapaszkodni, de egy hatalmas szakadékot látunk magunk előtt. Szakadékot ezen az innenső parton az élet és a hit között, és úgy tűnik, sehol egy híd, sehol egy kapaszkodó, vagy legalábbis valamilyen kis bizonytalan átjáró az Isten felé.
Kialakult az életünk menete egy háborgó tenger innenső partján. Ez itt a mi birodalmunk, a mi életünk, hol jobb, hol rosszabb napokkal, - mostanában inkább rosszabb napokkal -, fájó tragédiákkal. Az életünk kicsi apró kockái szanaszét hevernek, mint otthon a lego darabok, amiket olyan jó lenne újra összerakni és valami szépet építeni belőlük.
Emlékszem, gyerekkoromban éjjel-nappal legóztam.

2011. június 29., szerda

Gyülekezeti hittantábor Kismaroson

Jún. 25-30. között hittantáborban vesznek részt gyermekek gyülekezetünkből. Szeretettel ajánljuk mindenki figyelmébe képes beszámolónkat! A fotókat Pángyánszky Ágnes és Keveházi D. Sámuel készítették, és a diavetítésre kattintva egy Picasa albumban egyenként is megnézhetjük a fotókat!

2011. június 24., péntek

Szentháromság ünnepe - Lázárné Tóth Szilvia búcsú-igehirdetése

Ezért mondja az Írás: "Felment a magasságba, foglyokat vitt magával, ajándékot adott az embereknek." Az pedig, hogy "felment", mi mást jelent, mint azt, hogy le is szállt erre a földre. Aki leszállt, az "fel is ment", feljebb minden égnél, hogy betöltse a mindenséget.  És ő "adott" némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul, vagy pásztorokul és tanítókul, hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, a Krisztus testének építésére.
Efezusiakhoz írott levél 4,8-12 


Keresztény Gyülekezet, Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

A világ tele van titkokkal. Ott van például a Bermuda-háromszög titka, a gömbvillám rejtélye, a piramisok és a Stonehenge talánya, a történelmi feketefoltok, ott vannak a szigorúan bizalmas politikai információk, rengeteg világméretű rejtély és titok. Vannak köztük olyanok, amelyek fúrják az oldalunkat, és vannak olyanok, amelyekről azt gondoljuk, hogy jobb, ha nem is tudunk róluk.
A legfontosabb titkok mégsem ezek az életünkben. A legfontosabb titkok, amelyek valóban érintenek minket, az életünk titkai. Amikor egy filmet nézünk, vagy egy könyvet olvasunk, akkor sokszor úgy érezhetjük magunkat, mint valami istenek, akik látják azt, ami a szereplők számára még rejtély. Mi már tudjuk azt, amit ők nem. Felülről nézhetjük a teljes képet, és néha nem értjük: hogy lehet, hogy a szereplők nem jöttek még rá a titok nyitjára?
      De a saját életünkben nem így vagyunk. A saját életünkben nem látjuk magunkat felülről, nem látjuk a teljes képet, nem tudunk a többi szereplő minden tettéről, szaváról és érzéséről. A saját életünk tele van titkokkal: mások számára és saját magunk számára is.

2011. június 13., hétfő

KONFIRMÁCIÓ 2011 - Ünnepi istentisztelet

Pünkösdhétfő ünnepén került sor a konfirmandusok vallástételére és első úrvacsoravételére. Isten Szentlelkét hívtuk segítségül, hogy valóságosan érezhessük azt, mit jelent a konfirmáció, a bűnbocsánat és az úrvacsora szentsége. Bízunk abban, hogy a konfirmáció hit-megerősítő funkciója az ifjúsági életben való részvételben él majd tovább.
Az ünnepi istentisztelet fotóit Keveházi D. Sámuel és Pálinkás Zsófia készítették. Jó böngészést, a fotókra kattintva egy albumban is megnézegethetjük a képeket! Köszönjük Galbács Gábornak és Simon Fanninak, hogy az úrvacsoraosztásban segítettek! Köszönjük az IZSÓP énekkar gyönyörű énekeit!



KONFIRMÁCIÓ 2011 IGEHIRDETÉS - PÁNGYÁNSZKY ÁGNES

Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem! Ne vess el orcád elől, szent lelkedet ne vedd el tőlem! Vidámíts meg újra szabadításoddal, támogass, hogy lelkem készséges legyen, hogy taníthassam utaidra a hűtleneket, és a vétkesek megtérjenek hozzád.”
 Zsolt 51,12-14

Keresztyén Gyülekezet! Kedves konfirmandusok, kedves vendégek és testvérek az Úr Jézus Krisztusban!

A konfirmandus vizsgák előtti utolsó hetet szigorú és rendszeres próbákkal, ismétlésekkel zártuk. Fontos volt, hogy lehetőleg minden kérdést átismételjünk, hogy az írásbeli és szóbeli vizsgára fel tudjunk készülni. Egy idő után azt vettem észre, hogy egyre rövidülnek a feltett kérdések, és egyre lényegre törőbbek a válaszok. Nem volt már idő hosszas magyarázatokra, sietni és ismételni kellett.
A konfisok persze kérdezgették, hogy mik lesznek majd a kérdések, és nem nagyon akarták elhinni, hogy ott vannak a szemük előtt, csak meg kell tanulni rá a válaszokat. Néhány ilyen kérdés naponta előkerült. Például az, hogy mi a keresztyénség lényege, mit ünnepelünk nagy ünnepeinkkor, miről szól a Biblia és még ilyen hasonló, lényeges kérdések.
Kíváncsi lennék, hogy ha nem csak a konfisoknak, hanem most az itt jelenlévők közül mindenkinek feltennénk ezeket a kérdéseket, kik tudnának olyan jól válaszolni rájuk, mint a konfisok? Például arra a kérdésre, hogy mi a keresztyénség lényege – mi különböztet meg bennünket más vallásoktól, például a Jehova Tanúitól? Igen, a konfirmandusok tudják a választ.

2011. június 12., vasárnap

KONFIRMÁCIÓ 2011

2011 Pünkösd ünnepén került sor gyülekezetünkben 44 fiatal konfirmációjára. Több albumban is megtekinthetőek azok a képek, amelyeket Pálinkás Zsófia és Keveházi D. Sámuel készítettek. Jó böngészést kívánunk a képekhez, amelyekre ha rákattintunk, egy Picasa albumban is megnézhetőek!
Gratulálunk a frissen konfirmált fiataloknak és várjuk őket a gyülekezeti ifjúságba!



14 keresztelés Pünkösd vasárnapján - 2011

Pünkösd vasárnapjának ünnepi istentiszteletén újra örülhetett 14 keresztségre készülőnek a Pilisi Evangélikus Gyülekezet. A pár hónapos Zsófi mellett 13, most vagy jövőre konfirmációra készülő fiatal keresztelkedett meg, hogy Isten gyermeke és az evangélikus egyház tagja lehessen. 
Isten igéje a 139. zsoltár 5. verse alapján biztatta az egészen kis gyermeket és családját, és a felnőtté váló fiatalokat is Isten elénkbe jövő szeretetéről:
„Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod.”

TÁNCBEMUTATÓ 2011 JÚNIUS

A gyülekezetünkben működő három táncművészeti ág képviselői június 11-én délután tartották tanévzáró bemutatójukat. Először az ICIRI-PICIRI néptánc-csoport mutatta be tavaszi-pünkösdi tematikájú műsorát, Pintérné Klein Zsuzsanna vezetésével. A néptáncosokat egy nemrégiben alakult ovisoknak szóló jazzbalett bemutató követte. Az ovis csoport vezetője Owaimer Cintia. A GOLDANCE társastánc iskolások 4 különböző csoportban mutatták be az elmúlt évben megtanult táncaikat, Orosz József tánctanár vezetésével.
A táncbemutatón készült fotókat Pálinkás Zsófia készítette. A diavetítésre kattintva a fotók egy Picasa albumban is megtekinthetőek.