AZ ÖKUMENIKUS ÁHÍTAT LITURGIÁJA ÉS IGEHIRDETÉSE
Örökkévaló Isten!
Köszönjük a teremtettség szépségét,
A titkot, mely minden ismeretet felülmúl.
Köszönjük a földet, a vizet, a napot és a szelet,
Minden teremtményt és embert, nemzetet és kultúrát.
Taníts minket – akik itt együtt vagyunk – bevallani,
Hogy sokszor hibákat követünk el az élet ajándékával szemben.
Adj erőt, amikor láthatóvá akarjuk tenni, hogy
A föld és minden, ami rajta van,
Hozzád tartozik.
Vezess minket, amikor megemlékezünk szövetségedről,
És eszerint akarunk élni. Ámen.
1Móz 1,26
Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön.
Kedves Vendégek, kedves keresztyén testvéreim!
Bizonyára minden magát komolyan vadásznak mondó vadász tisztában van vele, - mi vendégek pedig itt csak rácsodálkozunk erre -, hogy a vadászat mennyire közel van az ember teremtettségéhez, ahhoz az isteni szent akarathoz, amely létrehozta ezt a világot, amelyben élünk. Az előbb a Teremtéstörténetből olvastam fel azt a részt, amiben Isten bennünket embereket is megteremtett. Az ember lett a teremtés csúcsa, férfiként és nőként a teremtés koronája. Uralkodó pozíció ez – ahogy az ige is mondja. Uralkodhatunk a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön.
De vajon megfelelően, jól értelmezzük-e ezt az uralkodást, ez a kiemelt, vezető pozíciót, amelybe az Isten bennünket belehelyezett? Egy nagyon kedves vadász-verset találtam, és ebben a versben pontosan arról van szó, hogy mit is kezdjen az ember ezzel az uralkodó helyzettel. Így hangzik a vers:
Az legyen a vadász nemes törekvése,
Hogy a vadat óvja, kímélje és védje,
Vadásszék, mint törvény és szokás kívánja
S a teremtményben is a Teremtőt áldja.
Milyen nemes feladat és küldetés ráérezni emberi mivoltunk titkára a természet ajándékaiban is. Arra, hogy nem vagyunk egyedül a világon, hanem Isten teremtett bennünket. Ahogyan Isten adta életünket, úgy adott életet az állatvilágnak és mindennek ezen a világon. Nekünk embereknek pedig erőt és hatalmat adott ahhoz, hogy felelősen bánjunk a ránk bízott világgal.
A vadászat ennek a felelősségnek egy nagyon komoly kifejeződése. Járni az erdőt, megélni az „uralkodás” felelősségét, közvetlen közelben lenni a természettel, az állatvilággal, részese lenni egy társaságnak, egy közösségnek ezáltal, azt hiszem nagyszerű lehetőség minden ember, minden vadász számára.
A vadászat, mint egy ilyen nagyon mélyen természetközeli foglalkozás, nagyon sok mindenben Istenre is mutat. Milyen szépen fejezi ki a vadászat Istenhez való közelségét az, hogy a vadászat védőszentje Hubertusz lett, akit a X. sz. óta tisztelnek. Hubertusról annyit tudunk, hogy 658 körül született nemesi családból, apja Aquitania hercege volt. Szenvedélyes vadász volt. A legenda szerint vadászat közben eltévedt az Ardennekben, s bolyongása közben egy gyönyörű szarvas állt előtte, melynek agancsa között egy kereszt ragyogott. Eközben szavakat hallott, amely arra intette, hogy hagyjon fel a fékevesztett, erkölcstelen és tobzódó élettel. Ez a látomás olyan hatással volt rá, hogy kolostorba vonult, s a továbbiakban kegyes elmélkedésnek szentelte életét.
A Hubertus-hagyomány a vadászvilágban a vadászt arra figyelmezteti, hogy a vad a teremtés része, tisztelje azt, vadászhoz méltón vadásszon, tudatos vadgazdálkodást folytasson, s az állatok és környezetük védelmét tartsa szem előtt. Ez a felelősség szólal meg az ún. Hubertus-misékben is, amelyek a középkorban is szokásban voltak.
Ez a szokás elevenedik fel ma is ezen az ökumenikus áhítaton. Ezen a közös ünnepen most emlékezünk arra a küldetésre és felelősségre, amit a teremtés koronáiként kaptunk Istentől. De Hubertusz életének példája is előttünk áll, hogy ne feledjük el, jó vadászok, jó emberek akkor leszünk, ha felelősen, szeretetben, tisztaságban és bűnbocsánatot kérve Istentől éljük az életünket. Nagyon igaza volt Albert Schweitzernek, amikor ezt mondta: "Veszélyben élünk ma! Az ember uralkodik a természeten, mielőtt megtanult volna uralkodni önmagán!" Legyen ez a mai ünnepi nap is egy emlékeztető arra, hogy a vadászat, ez az ősi munka és foglalatosság nem a teremtett világ kisajátításáról, hanem az Isten által az embernek adott szent felelősségről szól.
Egy nagyon érdekes, evangélikus vonzatú érdekességre bukkantam a vadászattal kapcsolatban: egy Sinapius János nevű evangélikus lelkész 1678-ban kis könyvecskét írt a vadászatról, „Kis vadászerdő” címmel. A könyvecske nagy kérdése, hogy vajon a vadászat szent dolog-e és Isten alapította-e? Sinapius János is igenlő választ adott a nagy kérdésre. “Maga Isten írt elő a vadászoknak bizonyos törvényeket a vadászatról, hogyan bánjanak a vadászaton elejtett állatokkal, befogott madarakkal” – írja. – Ádámot nevezi az első vadásznak, felemlíti, hogy Izsák vadászni küldte fiát, Ézsaut, de fiatal korában “Isten tetszése alapján” maga Dávid király is jó vadász volt.
Kedves Vendégek, keresztyén testvéreim!
A teremtett világ gyönyörűsége mellett nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Hubertusz a szarvas agancsai között a kereszt jelét látta meg. Bizony mi is a sok bennünket körülvevő szépség mellett sok nehézséget, sok fájdalmat is látunk. Ahogyan Hubertusz megértette Isten üzenetét Krisztus keresztjének a jelében, úgy nekünk is lehetőségünk és küldetésünk, hogy felismerjük ezt a jelet. A kereszt Isten megbocsátó üzenete minden ember számára. Krisztus keresztje segít elhordozni saját keresztjeinket és megújulásra hív bennünket.
Legyen ez a mai ünnep így egyben hálaadás a teremtett világért, a felelősségünk felismerése a ránk bízottakkal szemben és mély lelki elcsendesedés Krisztus keresztje láttán.
Ámen.
Imádkozzunk.
Teremtő és új életre hívó Urunk! Hálát adunk Neked ezért a mai ünnepért, az itt jelenlévő vadászokért és minden idelátogatóért. Köszönjük Neked teremtett világod szépségét, a vadászat örömét és feladatát. Kérünk Téged, segíts meg bennünket abban, hogy a ránk bízott feladattal felelősen éljünk, és ne feledjük el, hogy Neked tartozunk legfőképpen elszámolással életünkért és feladatainkért. Bocsáss meg nekünk, ha vétkeztünk Ellened és a teremtett világ ellen. Jézus Krisztus keresztje által adj nekünk is bűnbocsánatot és Szentlelked vezessen bennünket életünk és minden feladatunk során.
Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése