2009. december 25., péntek

Szentesti igehirdetés - Pángyánszky Ágnes

Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag." A Lélek és a menyasszony így szól: "Jöjj!" Aki csak hallja, az is mondja: "Jöjj!" Aki szomjazik, jöjjön! Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen!

Jel 22,16-17

Egyszer régen egy távoli ország híres volt csodás patakjairól és forrásairól. Minden sarkon, minden falu és város szélén csodálatos források törtek elő a föld mélyéből. Olyan tiszták voltak a források és a patakok, hogy senkinek nem kellett félnie attól, hogy milyen vizet iszik. Bárhol lehetett meríteni a patakokból, oda lehetett hajolni a források fölé, tiszta, csillogó és jóízű vizet ihatott minden ember.

Egyszer azonban új királya lett az országnak, és őt zavarták a lépten-nyomon feltörő tiszta források. Rávette az embereket arra, hogy szabályozzák a forrásokat. Lebetonozták az utakat, elvezették a patakok vizét, többé nem lehetett akárhol a tiszta vízből meríteni és inni. Egy ideig működött is az új rendszer. Minden szabályos és szabályozott volt. Nemsokára azonban furcsa dolgok történtek.
A beton felhasadt, berepedezett és a források megpróbáltak újra a felszínre törni. Sokan ittak is a forrásvízből, mert még emlékeztek arra, hogy tiszta, jóízű víz volt bennük. Most azonban sárgás, iszapos, saras víz jött fel a beton alól. Nem olyan szép tiszta, mint régen. De mivel az emberek szomjasak voltak, ittak ebből a vízből is. A víz, amit ittak, olyan volt, mint maga a világuk: zavart, piszkos, veszélyes anyagokkal teli. Voltak még a régi generációból néhányan, akik még emlékeztek az ősi tiszta vízre – vajon lesz-e valaha olyan tiszta vizük újra, amitől nem kell félni, és bátran lehet inni belőle?

Az egész ország drukkolt azért, hogy 2009 karácsonya fehér karácsony legyen. A szokatlan hideget most még szokatlanabb meleg váltotta fel, és az ember csak hallgatja az ereszen lecsöpögő esőcseppeket és rácsodálkozik a hótakaró alól előbújó zöld fűre, mintha csak tavaszra várna karácsony ünnepén. Mint a távoli ország polgárai mi is szép tiszta vízre, fehér hóra vágyakoztunk ezen a karácsonyon. Mint ahogyan a hétköznapokon békességre, szeretetre, munkalehetőségre, megélhetése, adósságok gyors törlesztésére, betegségektől való megszabadulásra. - Tiszta vízre, fehér karácsonyra.
Már-már hozzászoktunk ahhoz, hogy legyintsünk az álmainkra, úgysem teljesülnek be, együtt kell élnünk a kudarcainkkal, a fekete karácsonyokkal és a zavart, piszkos vízzel. Lehet, hogy mi emberek beletörődünk mindebbe, de Isten nem. 2009 karácsonyán is szól hozzánk az isteni biztatás: van tiszta víz! Van honnan meríteni annak, aki tiszta forrásvízre vágyik! Minden szomjazó, minden fehér karácsonyra vágyakozó, mindenki, aki szeretetet szeretne adni és kapni, aki családi békére, munkalehetőségre, biztonságos megélhetésre, személyes gondok megoldására vágyik, bátran és bizalommal meríthet ebből a tiszta forrásból, aki így mutatkozik be: „Én vagyok a fényes hajnalcsillag!”
Jézus az, aki fényes hajnalcsillagként, tiszta forrásként, szomjúságot csillapító víz lehetőségeként mutatkozik be. Hogy már hallottuk ezt a nevet, hogy Jézus? Hogy ő „csak” az a kis Jézus, akit maximum a gyerekek verselnek és betlehemeznek? Ő az, akiről nagyszüleink és dédszüleink beszéltek, de nekünk már konkrét közünk nincs hozzá? Ő az, akinek nevét bizonytalan mai forrásokhoz, emberi szűklátókörűséghez kapcsolunk?
Micsoda öröme lehetne az életünknek, ha a betlehemi kis Jézusban, a fényes hajnal-csillagban, a tiszta vizű forrásban azt az ősi hitet tudnánk megtalálni, ami nélkül ember nem élhet ezen a földön! Ha Benne az életünket, álmainkat és reményeinket tisztára mosó Jézust látnánk, aki nem kevesebbet, mint „életet” szeretne adni nekünk, gyermekeinknek, családjainknak, a még mindig piszkos vizet kortyolgató világnak.
2009 karácsonyán mindegy, hogy milyen idő van kint. Mindegy, mennyire esik az eső, mennyire sárosak az utcák. Mindegy, ha itt belül a szívünkben mi magunk nem tisztulunk meg. Ezért hallgassunk most az Isten hívására: Jöjjetek, igyatok ebből a tiszta vízből, az élet vizéből!
Ámen.

Imádkozzunk.
Köszönjük Jézus a fényt, amit elhoztál ebbe világba. Tisztísd meg életünket, adj nekünk kristálytiszta vizet, hogy megszabadulhassunk a sok sártól és piszoktól, ami beleivódott az életünkbe. Te fény és világosság, tisztaság és békesség vagy. Légy a mi életünk fénylő hajnalcsillaga is.
Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése